Kedves Látogatóink!

 

Magyarország Kormányának, és a tulajdonos Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat döntése alapján, a kialakult vírushelyzetre való tekintettel 2020.03.13., péntek 14.00-tól kulturális színtereinket határozatlan időre BEZÁRJUK!!!

Érdeklődni elsődlegesen elektronikusan az info@kult13.hu e-mail címen lehet.

 

PénteK13 programjainkra váltott jegyinformációk: JEGYVISSZAVÁLTÁSI INFORMÁCIÓK!!

 

Megértésüket köszönjük!

AJAMK

Angyalföldi József Attila Művelődési Központ

Angyalföldi József Attila Művelődési Központ története

 

Angyalföldi József Attila Művelődési Központ 1131 Budapest, József Attila tér 4.

hrsz: 26085/387

 

Futóhomok, kiserdő uralta a tájat. A Váci út felé telepek sorakoztak egymás mellett; Madarász-telep, Tomori-telep, Babér-telep, amely magában foglalta a Tripolisznak nevezett részt is. Kulturális célokat is szolgáló munkásotthon, népház nem volt a környéken, kocsma annál több. Az egykori Tripolisz nevű kocsma helyén állt Erdős bácsi vendéglője. Azért említjük meg a nevét, mivel ő nem csak a felnőttekre gondolt; a két világháború közötti években otthont adott az egyik angyalföldi gyermekbarát csoportnak és minden karácsonykor megvendégelte és megajándékozta annak tagjait. A mai XIII. kerület területén, de még a kerület 1938-as megalakulása előtt már felmerült az akkori városvezetőkben a gondolat, hogy a külvárosi lakosság számára szociális és kulturális tevékenységnek is helyet adó közösségi házat hozzanak létre. Az ehhez hasonló szociális intézkedések népszerűek voltak az 1910-es években ezért az akkori kerületi vezető, Hanvai Sándor ötlete kedvező fogadtatásra talált a fővárosi önkormányzatnál is. Így épülhetett fel 1911-ben a Vág utca 12. szám alatt az akkor még V. kerülethez tartozó Népház.

 

A háromszintes épületben helyet kapott egy foglalkoztató műhely, több étkező és népkonyha, illetve hálótermek is. Nem a mai értelemben vett művelődési ház volt ez, sokkal inkább az önhibájukon kívül munkanélkülivé vált embereket segítő, életkörülményeiket javító szociális intézmény. A Népház egyik hátránya volt, hogy nem tudott széles körű társadalmi réteget magához vonzani. A kültelki gyári munkásság már az épület megépülését is bizalmatlanul fogadták. Számukra saját egyleteik, szakszervezeti székházaik váltak a művelődés színtereivé.

 

Az angyalföldi kerületrész munkásai sokáig különböző szakegyleteik révén kaphatták csak meg azt a (köz)művelődési formát, amelyet – az akkor még – V. kerületiek számára a Népház szolgált.

 

1939-ben kezdett el épülni a Magdolnavárosi Kultúrház (tervezte: Horváth Szabolcs), az elképzelések szerint könyvtár, olvasóterem, filmszínház 600 hellyel, előadóterem, napközi otthon és étterem lett volna benne. A kultúrház végleges átadására 1949. december 30-án került sor, a kor divatja szerint Rákosi Mátyás Kultúrház néven. A kultúrház vezetője egy 22 esztendős vasesztergályos, Osvári László lett, az intézmény élére pedig különböző tömegszervezetek képviselőiből verbuválódott kilenctagú társadalmi vezetőség került.

 

 

A környék házaiba még vezetékes rádión érkeztek a hírek, ezért méltán dicsekedhettek azzal, hogy a kultúrházban „két világvevő rádió is van”, valamint két zongora, ezen kívül lemezjátszó és táskagramofon. A kezdeti időszakban a vetítések 16 milliméteres filmmel történtek, a normál filmvetítő mozigép 1950-ben érkezett meg a kultúrházba, ekkor itt nyílt meg az első bemutató mozi Angyalföldön. A kultúrház első programja az 1949-es szilveszter vidám ünneplése volt, amely hosszú évtizedekre hagyománnyá vált. A kultúrház történetének első szakasza a Rákosi Mátyás Kultúrház története, amely 1949 decemberétől 1956 szeptemberéig terjedt, amikor a Népművelési Állandó Bizottság javaslatára a XIII. kerületi Tanács VB. a Rákosi Mátyás Kultúrház nevét József Attila Kultúrházra változtatta. Ezzel az eseménnyel lezárult egy fejezet a kultúrház életében.

 

A József Attila Kultúrház története 1956-tól 1961 májusáig, a művelődéspolitikai irányelvek megjelenéséig tartott. A József Attila Művelődési Ház története 1961-től 1968- ig terjed Akkor a Művelődéspolitikai Irányelvek végrehajtási utasításának részeként új besorolásba került a kultúrház és 1968. május 31-én megszületett az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ. Már, mint művelődési központ élte át az intézmény az első demokratikus igazgató választást: a kerületi tanács 1972-ben írt ki először pályázatot az AJAMK igazgatói állására. Az intézmény feje ekkor Pardi Sándorné lett. Az ő igazgatósága alatt, régi képzőművészeti előzményekre támaszkodva, alakult meg 1975-ben a Moholy Nagy László Képző- és Iparművészeti Stúdió, ami fővárosszerte elismert képzőművészeti képzést fémjelzett.  Új minősítése alapján bizonyos szakterületek módszertani központjává vált. Az 1990. évi rendszerváltást nem követte névváltozás az intézmény továbbra is Angyalföldi József Attila Művelődési Központ néven működik.

 

Üröm volt az örömben viszont, hogy 1972-ben már megmutatkozott, az épület megérett a felújításra. 1972-ben a színháztermet le kellett zárni, mert leszakadt a mennyezet egy része. Hosszas gyűjtögetés után 1978-ban meg is indult az épület teljeskörű felújítása. Mivel a rekonstrukciót szakaszosan tervezték, így a munkálatok egészen 1986-ig eltartottak. A kultúrvár ez alatt az idő alatt is zavartalanul működött, a Moholy Nagy Stúdió ekkorra vált a fővárosi vizuális nevelés bázisává, ahol már 10 tagozat működött, és az AJAMK adott otthont az első magyar bűvészversenynek is 1983-ban.

 

1985-re befejeződött a 90 millió forintos felújítás, ekkorra készült el az épületet a kor ízlésének megfelelően modernné varázsoló üveg- és műanyaghomlokzat, ’86-ban pedig átadásra került az Angyalföldi Nézőtér névre keresztelt színházterem is.

 

 

A 80-as évek végén jelentkező pénzügyi nehézségek viszont az új ház működésére is rányomták bélyegüket. A rendszerváltás utáni gyár megszűnések, a megnövekedett munkanélküliség következtében a XIII. kerület lakossága erősen differenciálódott, s ez nagymértékben befolyásolta a fizetőképes kereslet alakulását is. A krízis kezelését Labáth Sándor 1991-től igazgató egy új profil kialakításával vitte véghez sikeresen. A 90-es évek elejétől az AJAMK az iskolán kívüli képzés egyik fő területe lett Budapesten, később meg is alakult itt az Angyalföldi Általános Képzési Központ, ahol már egyetemi kiegészítő képzést is indítottak. A közművelés is zavartalanul folyt tovább, 1994-ben először rendezték meg az azóta is folyamatosan működő József Attila Napokat, illetve 40 év után először szintén ebben az évben került újra megrendezésre a Szent Mihály napi búcsú. 1996-tól Fenyves Kornél idejében újra a klasszikus közművelődési irány került előtérbe, megindult az Angyalföldi ősz, a Kerületi Nemzetiségek Kulturális Fesztiválja és a Kerületi Civil Szervezetek Napja rendezvénysorozat.

 

2005-re az épület újbóli rekonstrukciója elkerülhetetlenné vált. A 2004 óta Kapuvári Beatrix vezette művelődési központban június 25-én a Régi ház körül elnevezést viselő rendezvényen búcsúztak a ház egykori és mai vezetői, munkatársai és kitartó közönsége a régóta felújításra váró épülettől.

 

 

2006. november 24-ére 1,6 milliárd forintos költségből visszaalakították az eredeti homlokzatot, teljesen újjáépítették a színháztermet, korszerűsítették a belső elrendezést, új tereket és termeket alakítottak ki, hogy mindenben egy teljesen új és modern épület szolgálja a kerület kulturális életét.

 

2008. január 1-jétől egy szerveződési forma, a XIII. Kerületi Közművelődési Nonprofit Kft. fogja össze (részben ismét) a kerület kulturális intézményeit: Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház, Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény,Iránytű – Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Láng Művelődési Központ, Újlipótvárosi Klub Galéria és a Vízöntő Pinceklub, melyeknek az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ lett a feje.

 

2012 ismét szervezeti átalakulás történt. Országosan divatossá vált az állami önkormányzati cégek összevonása. Ez alól a kerület sem volt kivétel: az önkormányzat a lakosság még jobb kiszolgálását, s nem utolsósorban hatékonyabb működését remélve, 2012 január elsejével felállította a XIII. kerületi Közszolgáltató Zrt-t. A XIII. kerület kulturális, közművelődési és sportélettel kapcsolatos feladatait a SKult13 divízió szervezi és koordinálja: színes tartalommal működteti az Angyalföldi József Attila Művelődési Központot, az Angyalföldi Gyermek-és Ifjúsági Házat, az Újlipótvárosi Klub-Galériát, és a XIII. kerületi kulturális életének legújabb, mára már központi színterét, a RaM – Radnóti Miklós Művelődési Központot, valamint gondoskodik a sportlétesítmények színvonalas működéséről. Emellett üzemelteti a XIII. kerületi Önkormányzat nyári táborait.

 

Szakmai programok terén az AJAMK mindig igyekezett kiszolgálni a kerület lakosságát, s annak minden korosztályát. A ház nyitása óta kiemelt figyelmet fordít a nyugdíjasokra, a fiatalokra, a gyermekekre és felnőttekre egyaránt. 2011 óta célunk az, hogy a XIII. kerület fiatal felnőttjeit, kamaszkorú gyermekeit is még több programmal várjuk, így 2018-ban is számos olyan színvonalas rendezvényt tartunk, ahol a mai kornak megfelelő, nívós, neves fellépőket mutatunk be. Az intézmény számos olyan állandó programnak is otthon nyújt (balett, tánc–és hastáncfoglalkozások, bábkiállítás) melyek szintén bővítik a kerület kulturális lehetőségeit és kínálatát.

 

 

 

Angyalföldi József Attila Művelődési Központ