Kedves Látogatóink!

 

2020. június 22-én, hétfőn kulturális színtereink is ÚJRA KINYITNAK a látogatók számára!!!

A RaM-ban található Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár azonban július 22-étől nyit újra!

Az újrainduló foglalkozásokról, és programokról folyamatos tájékoztatást fogunk nyújtani.

 

PénteK13 programjainkra váltott jegyinformációk:

Az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ információs pultjában vásárolt jegyek árát 2020.06.24-től 2020.07.31-ig, jegybemutatás ellenében tudjuk visszatéríteni!

Az online vásárolt jegyek visszaváltásának módja, és további információk: JEGYVISSZAVÁLTÁSI INFORMÁCIÓK!!

 

Szeretettel várunk mindenkit!

AGYIH

Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház

Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház története

 

Angyalföldi Gyermek-és Ifjúsági Ház 1138 Budapest, Dagály utca 15/a

hrsz: 25867/9

 

 

Az első angyalföldi úttörőház – ami a mai Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház elődjének tekinthető – 1951. szeptember 24-én kezdte meg működését a XIII. kerületi Tüzér utca 48. szám alatti épületben. Alapítója a XIII. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága volt.

 

Budapesten csak a kispesti és a kőbányai társai előzték meg alapítását. Az 1950-es, ’60-as évek történései sajnos jószerivel a feledés homályába vesztek. A megmaradt, kevés írásos dokumentum alapján körvonalazható a mai nagyságában 1950-ben létrejött XIII. kerület viszonylag korán elkezdődött úttörőélete.

 

Az úttörőház 1960 őszén átköltözött a József Attila Kultúrházba (a mai József Attila Művelődési Központba, a továbbiakban: JAMK), ahol a korábbihoz képest nagyobb és világosabb helyen tevékenykedhetett az ifjúság. A jobb feltételek között több lehetőség nyílt a pezsgő úttörőélet szervezésére, bár később a párhuzamos programok problémát jelentettek.
Az úttörőháznak otthont adó kultúrház a kerület iskoláinak többségétől távol esett. Az építészeti adottságok miatt a helyiségek kihasználtsága sem volt szerencsés.
Egy-egy szakköri szobában egyszerre legfeljebb 50 gyermeket tudtak foglalkoztatni.

 

A kerület egy másik pontján, a Dagály utca 15/A szám alatt 1970-ben egy vadonatúj épület készült el, szintén azzal a céllal, hogy a XIII. kerületi ifjúság kapjon itt közösségi teret.
A Dagály Ifjúsági Klub névre keresztelt szervezet – bár külön épületben, de a kerületi tanács döntésének érelmében – szintén a JAMK hatáskörében működött.

 

 

A Dagály utcai létesítményről hírt adó első írásos dokumentum csak 1977. február 15-i dátummal található. Az ekkor készült feljegyzés az említett két, XIII. kerületi ifjúsági intézmény: az úttörőház és a Dagály Ifjúsági Klub esetleges helycseréjéről, illetve összevonásáról szól. Történt ugyanis, hogy a XIII. kerületi Tanácsháza felújítása miatt a művelődési osztály ideiglenesen kiköltözött a Dagály Ifjúsági Klubba. Dr. Gerő Gyuláné osztályvezető a helyszíni tapasztalatok alapján arra az elhatározásra jutott, hogy az addig a művelődési központban működött úttörőházat az ifjúsági klub helyére kellene költöztetni, ahol sokkal jobb körülmények között szervezhetné programjait. A Dagály utcai épület beosztása kedvezőbb volt a JAMK-ban biztosított helyszínnél. A szükség esetén mozdítható falakkal kettéosztható vagy egybenyitható, 200 fős nagyteremben bármilyen rendezvény lebonyolíthatóvá vált. Az emeleti és a földszintitől rész elkülönülése következtében a különböző foglalkozásokat zavartalanul lehetett megtartani. A Dagály utcai ház előnye volt továbbá az is, hogy a büfét, a raktárt és egyéb helyiségeket szintén kisebb szakköri szobákká lehetett átalakítani. Emellett az épület önálló parkkal rendelkezett, ahol a sportolásra is lehetőség nyílt. A pályákhoz kötött sportolás szintén elérhetővé vált, mivel az épület közvetlen közelében működött a kerületi sportfelügyelőség, aminek adottak voltak a pályái.

 

Dr. Gerő Gyuláné a költözést felvető írását azzal zárja – mintegy elérendő jövőképet vizionálva –, hogy „az új elhelyezésben az úttörőház egyúttal ifjúsági házzá is válhatna, ahol a késő délutáni-esti órákban az ifivezetők továbbképzését és klubéletét meg lehetne szervezni”. A költözés végül ebben az évben (1977-ben) nem valósult meg, viszont történt egy másik fontos esemény, ami nagy változást hozott az ifjúsági klub életében: a Dagály Ifjúsági Klub kikerült a JAMK hatásköréből, önálló intézményként működött tovább.

 

1977. évi felvetés 4 évvel később, 1981-ben realizálódott: az úttörőház átköltözött az ifjúsági klub épületébe, a Dagály utcába, egyesítve ezzel a gyermek- és ifjúsági közművelődési feladatokat a kerületben. Az intézmény szakmai munkája ekkor teljesedett ki, s ekkor vette fel a XIII. Kerületi Úttörőház nevet.

 

1981-ben, a Dagály utcai épületet kívülről, majd 6 évvel később belülről is felújították. A ház a Szendrő Sándor Úttörőház nevet vette fel.

 

 

Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház