Kedves Látogatóink!

 

Magyarország Kormányának, és a tulajdonos Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat döntése alapján, a kialakult vírushelyzetre való tekintettel 2020.03.13., péntek 14.00-tól kulturális színtereinket határozatlan időre BEZÁRJUK!!!

Érdeklődni elsődlegesen elektronikusan az info@kult13.hu e-mail címen lehet.

 

PénteK13 programjainkra váltott jegyinformációk: JEGYVISSZAVÁLTÁSI INFORMÁCIÓK!!

 

Megértésüket köszönjük!

A RADNÓTI EMLÉKSZOBA BEMUTATÁSA

A Radnóti emlékszoba létesítését Gyarmati Fanni unokahúga és általános örököse, Vári Györgyné Milch Hermina kezdeményezte.

Az emlékszobában olyan bútorok és tárgyak vannak, amelyek Radnóti életében is lakásban voltak, amelyeket tehát használt. Az emlékszoba kialakításakor a legfőbb szempont az volt, hogy az emlékhely hiteles legyen.

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni 1935. augusztus 11-én kötöttek házasságot. Június közepétől kezdtek lakásbérletet keresni. A Pozsonyi út 1. II. emelet 3. szám alatti 32 m²-es, egyszobás, erkélyes kiadó lakás hirdetését Gyarmati Fanni unokatestvére, Román Anna vette észre egy újságban. A házasságkötés utáni éjszakát már itt töltötték. Radnóti halála után Gyarmati Fanni további hetven éven át, 2014. február 15-én bekövetkezett halálig itt élt.

A ház 1934-ben épült. A lakás kis erkélye a Pozsonyi útra nyílik, kilátással a Dunára, a budai hegyekre. A lakás sajátossága volt, hogy az előszobából balra nyíló mellékhelyiségben egy térben volt a fürdőszoba és a konyha. Ugyanitt, de külön helyiségben volt a wc is. Ez a beosztás Radnóti Miklósné halálig így maradt. Szerb Antal tréfásan „klonyhának” nevezte a helyiséget.

A lakást a háztulajdonostól bérelték. 1952-ben a házat államosították, a kerületi Tanács tulajdonába került. 1962. június 18-án a Házkezelési Igazgatóság engedélyezte, hogy a szomszédos lakásból egy 19,8 m²-es lakószobát a lakásához csatoljanak. A munka augusztus 7-én fejeződött be, Radnóti Miklósné ettől kezdve tehát kétszobás lakásban élt, amelynek alapterülete 52 m² volt. 1989. december 12-én a Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalattól megvásárolta az ingatlant, amely ettől kezdve saját tulajdona volt.

A lakás berendezésének nagy részét nászajándékba kapták Radnóti gyámjának feleségétől, Bruckner Jolántól.

Az emlékszoba bútorai közül az ágy, az íróasztal és a karosszék tartozott a nászajándékba kapott bútorok közé. Ezek már Radnóti életében is úgy voltak elhelyezve a lakásban, ahogyan később is maradtak.

Az ágytakarót és a párnákat később vásárolták.

Nem tudni, hogy a személyes tárgyak közül a túrabot, vászon oldaltáska és az alumínium kulacs mikor került Radnóti tulajdonába. Az írógépet Radnóti alig vagy egyáltalán nem használta. Kézzel írt műveit felesége gépelte le.

Az íróasztal mögötti falon látható két Arany János és egy Kazinczy Ferenc portré-másolat.

A képek legnevezetesebb említése azonban az a Komlós Aladárnak írt levél, amelyet 1942. május 17-én másolt be naplójába, és amelyben azt indokolja meg, hogy miért nem ad verset egy kizárólag zsidó szerzők műveiből készülő antológiába. „A szobám falán három »családi kép« van, három fényképmásolat. Barabás egyik meglehetősen ismeretlen Arany-festményének másolata, ugyanerről a festményről külön a fej, és Simó Ferenc egy nemrégiben fölfedezett festményének másolata az öreg Kazinczyról.” Simó Ferenc (1801–1869) eredeti festménye Kazinczy Ferencről 1829-ben, Barabás Miklós (1810 – 1898) eredeti Arany János-portréja 1856-ban készült.

Az emlékszobába került néhány sportérem, ezeket középiskolás korában különféle versenyeken nyerte.

A két könyvespolc 1939-ben került a lakásba. Abból az ötven pengőből csináltatta őket, amelyet tanárától, mentorától, Sík Sándor egyetemi tanártól, piarista paptól és költőtől kapott, aki talán időhiány miatt, talán hogy segítsen rajta, Radnótira ruházta egy imakönyv összeállítását, szöveggondozását. Radnóti átigazításai Sík Sándor Dicsőség! Békesség! (1940) című imádságoskönyvében jelentek meg, nevének feltüntetése nélkül.

A polcokon olyan könyvek sorakoznak, amelyek nagy része bizonyíthatóan Radnóti tulajdonában volt. Ő vásárolta, kézbe vette, olvasta őket. Radnóti könyvtárának jelentős része megsemmisült 1944 telén és 1945 tavaszán. Azt a Duna-parti raktárat, ahová ládákba csomagolva elmentette könyveit, előbb kifosztották, majd elöntötte az árvíz. Könyvei közül azok maradtak meg, amelyeket nem tartott fontosnak elmenekíteni a lakásából. A kiállított 329 kötet közül 247 volt Radnóti könyvtárának része. 20 kötetet Gyarmati Fanninak vásárolt vagy kapott, és azt jelzik ebben a gyűjteményben, hogy a könyvtár Radnóti halála után is gyarapodott, nem szisztematikusan, de folyamatosan. 62 kötet korántsem teljes, de mégis reprezentatív válogatás Radnóti műveinek magyar és idegen nyelvű kiadásaiból.

A könyvtárlépcsőt Gyarmati Fanni csináltatta Radnóti születésnapjára 1942-ben. Naplójába május 1-én ezt jegyezte fel: „Meghozták Mik születésnapi ajándékát, a könyvtárlépcsőt. Úgy örülök neki, pedig nem olyan csinos, mint elképzeltem.”

Dr. Radnóti Miklós névtáblája a bejárati ajtón egyszerű kartonlapra készült, amelyet a két szélén átfúrt, csavarral fölerősített üveglap fedett. A beköltözéskor került fel az ajtóra és Radnóti Miklósné haláláig ez jelölte a költő és özvegyének lakását.

Az emlékszoba hűen rekonstruálja a költő életének színterét, lakószobájának nagyjából a felét. Az így kialakított irodalmi kultuszhely azt kívánja bemutatni, milyen bútorok, tárgyak között, milyen környezetben élt és dolgozott Radnóti Miklós.

 

 

Ferencz Győző

egyetemi tanár, a Radnóti hagyaték gondozója