A kiegyezés 150. évfordulójára emlékezünk

Höcker Antal Gőzkazán és Gépgyár

 

Az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény közel 30 éves gyűjtemény, amely őrzi a múlt relikviáit, használati tárgyakat, játékokat, öltözeteket közel 2000-es darabszámban. A kerület hivatalos iratai, igazolványai, oklevelei mellett itt kap helyet a több mint 13000 darabos aprónyomtatvány-gyűjtemény is, amely a különbözői intézményekből származó meghívók, programfüzetek, szórólapok archívuma. A 2300 kötetes könyvtárában történeti kézikönyvek, bibliográfiák, helyi folyóiratok cikkei mesélnek a látogatóknak, 1400 darabos numizmatikai gyűjteményében pedig egykori polgárok jelvényeit, érmeit is megtalálhatják. Ez a sok-sok anyag őrzi a XIII. kerület történetét, életét, emlékeit.

Az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményben keresgélve leltünk érdekességeket, az 1867-es osztrák-magyar kiegyezésről, amely mérföldkőként szerepel Magyarország történelmében. A kiegyezés nem csak a politikai, jogi, de gazdasági változásokat is hozott magával.
A lejjebb olvasható anyagban betekintést nyerhetnek a kerület akkori életébe, illetve abba, hogy milyen következményekkel járt a kiegyezés időszaka:

Az 1867-es kiegyezést követően megrajzolták Buda és Pest térképét, de ezen Angyalföldről még keveset látni. Elősegítette a fejlődését, hogy a Közmunka Tanács a hajdani Fegyvergyár utcát Lipót körút néven (mai Szent István körút) a Nagykörútba kapcsolta. Ezzel a telekárak megemelkedtek, a gyárak, malmok, vasöntödék a Váci út környékére húzódtak, mert ott találtak olcsó telkeket. Bevándorlók tömege telepedett meg a Váci út két oldalán húzódó gyárak közelében, ahol mintegy 7000 munkást foglalkoztattak. Megindult a külföldi tőke beáramlása, részvénytársaságok alapítása, ami élénkítette a gazdaságot. A századfordulóra Angyalföld a magyar gépipar egyik legnagyobb központja lett. 1856-ban már megindult a hajógyártás az újpesti kikötő öbölben. A Váci út mentén gyártelepek sokasága épült. 1860-ban alapította Höcker Antal Gőzkazán és Gépgyárát, amely később az Acélöntő és Csőgyár nevet vette fel. 1866-ban jött létre a Ganz Hajógyár, a későbbi Ganz Danubius Hajó- és Gépgyár. 1868-ban nyitotta meg gépjavító műhelyét Láng László, a későbbi Láng Gépgyár elődjét. Ehhez hozzájárult az 1871: XLII. tc., mely szerint kiszélesítették a Váci utat és megszüntették a váci temetőt. Még ebben az évben megnyitották Angyalföld első iskoláját. 1872-ben kezdték építeni a Margit hidat, 1876-ban el is készült, előnyös közlekedés földrajzi helyzetet teremtve a kerület további fejlődéséhez. 1872-ben határozták el a külső körút építését is, amely Hungária út néven 1879-re elkészült. 1894-ben már Hungária körút, 1930-ra Felső Hungária körút, ami 1938 óta Róbert Károly körút néven ismert. 1873-ban rendezték az Aréna út (ma Dózsa György út) állapotát. 1876-ban a dunai árvíz sajnálatos módon elöntötte a Vizafogót, mert átszakadt a gát. Ekkor határozták el egy biztosabb védelmi rendszer építését, amit 1878-ra be is fejeztek. A kültelkek városiasodását szolgálta a Pesti Indóház felépülése 1877-ben (1891-től Nyugati pályaudvar). 1884- ben megnyitották a „Tébolydát”, az Angyalföldi Elmegyógyintézetet. 1885-ben létesült az első kerületi óvoda. 1888-ban az Első Magyar Gazdasági Gépgyár kezdte meg tevékenységét, elsőnek itt gyártottak mezőgazdasági gépeket az országban. 1890-ben végérvé-nyesen bezárták a váci temetőt, ugyanakkor megnyílik a Ferdinánd téri piac (mai Lehel tér) a Váci út, Bulcsú utca, Lehel utca szegletében. Még ebben az évben megkezdődik a Budapest–Újpest–Rákospalotai Villamosvasút (B.U.R. Vasút) építése. 1894-ben adták át a forgalomnak, lehetővé téve ezzel Angyalföld keleti részén is a fejlődést. 1873-ban vette kezdetét az Újpesti vasúti híd, a „Millenniumi híd” építése, amelyet az évfordulóra, 1896-ra készítettek el. Ezzel egy időben fogtak bele a Budapest–Esztergom vasútvonal kivitelezésébe, ennek állomása van Angyalföldön is. A vasútvonalak kiépítésével nem csak a személyszállítás lehetőségei nőttek, hanem a teherszállításé is, például így juthatott a dorogi szén ide, az iparvidékre. 1893-ban a káposztásmegyeri vízmű elkészültével a kerület is bekapcsolódhatott a vezetékes vízellátásba, mert a nyomócsövek a Váci út két oldalán haladtak a város belseje felé. 1895-ben elkészült a Nagykörút. 1899-ben szentelték fel a karmelita templomot, sokáig csak ez a rend képviselte az egyházat a kerületben. 1902-ben rendezik a Lehel tér ügyét, a Lehel utca–Hungária körút találkozásánál jött létre a kis Lehel tér, amelyen piac is működött. A Ferdinánd téri piacot nagy Lehel piacnak nevezték el.